Képtár
Pécsi borvidék
Publikált: 15/09/2012 közzétette: ww.wineroutes.hu
PÉCSI BORVIDÉK
Területe: 500 ha
Klíma:
Szubmediterrán jellegű. Forró, napsütéses nyarak és a viszonylag enyhe telek jellemzik. A korán beköszöntő tavasz és a hosszú, napfényes ősz miatt az egyik legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. A déli lejtőket a Mecsek hegylánca védi az északi szelektől. A csapadék mennyisége közepes, gyakori a vízhiány. Minden harmadik évben aszálykárral kell számolni.
Történelem:
Kettos szőlőkultúra nyomait lehet felfedezni. Az egyik a kelta - görögöktől eltanult -, a másik pedig az itáliai - a rómaiaktól fennmaradt - technológia. Sopianae (ma Pécs) fontos kereskedelmi utak kereszteződésében épült fel.
A honfoglaló törzsek - mint máshol - már tisztában voltak a szőlő értékével.
Az Árpádházi királyok uralkodása alatt a külföldi szerzetesek nagy kiterjedésű erdőségek irtásához kezdtek, hogy a területet földművelésre alkalmassá tegyék. A pécsi bor becsületét mutatja, hogy Sulyok György pécsi püspök végrendeletében János királyra hagyományozza 100 akó borát "mint egyetlen értékes tulajdonát".
1694-ben Baranya megye önálló címert kapott, amiben szőlő is látható. Ez valószínűleg a heveng hatása lehetett. A heveng úgy készült, hogy ősszel erős kökényágakra érett fürtöket aggattak, hogy betöppedjen és eltartható legyen.
Valószínűleg erre az időre esik a Káptalannak az a törekvése, hogy Mecsekalján a tokajihoz hasonló aszút készítsenek. Tokaji vesszőt, sot még tokaji földet is hozattak nem tudva, hogy a klíma nem alkalmas az aszúképződésre. Valószínűleg ekkor került e borvidékre a Furmint fajta.
1780-ban Mária Terézia Pécset szabad királyi város rangjára emelte, így az összes kocsma is a város tulajdonába került. Akkoriban minden 25-30 lakosra jutott egy kocsma. Általában 3 éves bérletbe adták őket nyílt árverésen.
1830-35-ös évek forradalmi változást hoztak: megjelentek az ültetvényekben a karók, az addigi gyalogművelés helyett. A baranyai bor egyre több piacot hódított meg, s a város iparát a borkereskedelméből származó jövedelem alapozta meg. A növekvő termelés, a külföldi és az egyre igényesebbé váló belföldi piac egyre nagyobb és magasabb szintű termelést követelt meg. Ekkor és ezért hozatta be a pécsi káptalan saját használatára az azóta pécsi specialitássá vált fajtát, az osztrák eredetű Cirfandlit.
A filoxéra a szőlő 80%-át kipusztította.
Korábban a Kadarka vörösbora egyeduralkodó volt, mára a tüzes, fűszeres fehérborok a mértékadók. A borvidék különlegessége a Pécsi cirfandli.
Talaj:
A Mecsek talajképző kőzete a lösz és a pannon üledék. Emellett előfordul triász mészkő, permi homokkő és werfeni pala is. Az erózió következtében sok helyen került a felszínre az anyakőzet. A köves, sziklás, kavicsos váztalajok mellett humuszkarbonát talajok és rendzinák fekete és vörös, agyagos változatai alakultak ki. A Baranyai- és a Geresdlaki-dombság felszíne lösszel fedett, uralkodó talajtípusa a Ramann-féle barna erdőtalaj.
Jellemző szőlő:
Elterjedt fajtái az olaszrizling, chardonnay, zöld veltelini és a rizlingszilváni. A pécsi körzet különleges fajtája a cirfandli. A száraz, meleg éghajlatnak köszönhetően a Pécsi borvidék borai általában testesek, lágyak, gyakran magas cukor- és alkoholtartalmúak. Korábban a kadarka vörösbora egyeduralkodó volt, mára a tüzes, fűszeres fehérborok a mértékadók. A borvidék különlegessége a Pécsi cirfandli.
