Képtár
Balatonfüred-Csopaki borvidék
Publikált: 15/09/2012 közzétette: forrás: balatonfured.hu
Balatonfüred-Csopaki borvidék
Magyarország egyik kiemelkedő minőségi borvidéke, ahol a szőlő- és bortermelés mintegy kétezer éves múltra tekint vissza, és ahol a szőlőművelés első írásos emlékei egyben a magyar szőlőművelés kezdeteiről is tanúskodnak.
E történelmi borvidék a Balaton észak-keleti részén, a tóval párhuzamosan húzódó hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek, medencék oldalain terül el. A balatonfüredi térség jelentőssége akkor kezdett nőni, amikor 1211-ben a Tihanyi Apátság tulajdona lett. A papoknak, szerzeteseknek köszönhetően a szőlőművelés és a borászat színvonala évtizedekkel megelőzte más tájak fejlődését. A török idők visszavetették, a XVIII. században azonban ismét fellendülés következett. A XIX. század közepére pedig Balatonfüred már a Balaton legfontosabb városa lett, ahol az ország előkelőségei bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, s mulattak a kiváló fehér borok társaságában. Ma is Balatonfüred a borvidék központja, és 1987 óta a „Szőlő és Bor Nemzetközi Városa” cím birtokosa.
Adatok
A borvidék összterülete: kb. 6445 ha. Hegyközségi tagok 500 m2 feletti szőlőterülete: kb. 2143 ha. A borvidékbe tartozó települések száma: 24, a nyilvántartott pincészetek száma: 62.
Balatonfüred-Csopaki körzet: Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly
Zánkai körzet: Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
A klíma
A terület éghajlata szélsőségektől mentes, kiegyenlített. A viszonylag enyhe telet korai kitavaszodás követi, majd a nem túl forró, de hosszú nyár, s a többnyire hosszú, derűs, száraz ősz. Az évi középhőmérséklet 10 C° körüli; a napsütéses órák száma meghaladja a kétezret. A Balaton víztükre megsokszorozva veri vissza a napsugarakat, ez kedvezően befolyásolja az éghajlatot, mediterrán mikroklímát teremt a tó környékén.
Talaj
A borvidék talaja rendkívül változatos. Előfordulnak a fillitpalán, permi vörös homokkövön, triász-mészkövön, dolomiton, bazalton, bazalttufán létrejött talajok, de megtalálhatók a pannonagyagon és homokon, márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok is. Főként Balatonfüreden és környékén jellemző a feltűnő vörös szín, mely a permi vörös homokkő magas vasoxid tartalmáról árulkodik.
Szőlő és bor
A Balatonfüred-Csopaki Borvidék változatos talaján sokféle szőlőt termesztenek. Némelyeket nagyobb mennyiségben, másokat csupán az érdekesség kedvéért, illetve kísérleti jelleggel. A Balatonra néző, déli- délkeleti fekvésű szőlőtáblákban a tó kedvező fény- és hőgazdálkodásának köszönhetően kiváló minőségű gyümölcsök érnek. Elsősorban fehér borszőlő fajtákat telepítettek, de némely pincészetek, főként a Tihany környéki ültetvényeiken, igazán ízletes vörösbort adó fajtákat is termelnek.
A borvidéken alapvetően két borstílust szokás megkülönböztetni. A Balatonfüreden és környékén készített borok testesebbek, tüzesebbek, magasabb extrakt tartalommal és alkohollal, míg a csopaki borok tartózkodóbbak, kecsesebbek, finom illattal, zamatokkal.
Olaszrizling
A borvidék legnagyobb mennyiségben termelt szőlőfajtája. Nem magyar, valószínűleg francia eredetű, mára mégis ez a vidék tradicionális fajtája. Rendkívül termékeny, mert kedveli az itteni klímát, a mostoha körülményeket is, és talajban sem válogatós. Sokféle stílusban találkozhatunk vele, a mindennapok nem túl karakteres alapborától, egészen a mandulás aromákkal bíró, szép dűlőválogatásokig.
Szürkebarát (Pinot Gris)
Franciaországból származó fajta, a Pinot család tagja: a Pinot Blanc és a Pinot Noir közvetlen rokona. A XIII. században érkezett Magyarországra, s e térségben kedvező fogadtatásra talált. Íz- és zamatanyagokban gazdag, telt, harmonikus fehérbort adó fajta. Szépségét, fiatalos lendületét száraz borként élvezhetjük igazán, de édes borként is rendkívüli tételek készülhetnek belőle.
Sárgamuskotály
A muskotályok családjába tartozik, annak négy tagja közül a legnemesebb. A legősibb fehér szőlőfajták egyike. Számos borszőlő változata mellett csemegeszőlőként is igen kedvelt; gyakran készítenek belőle szőlőlét vagy mazsolát. Zöldessárga színe; illata és zamata mindennél jellegzetesebb. Elsősorban a hölgyek kedvence, de behízelgő bukéját a férfiak is értékelik
Ottonel muskotály
A muskotályok családjának másik, előkelő lépviselője. A közepes méretű szőlőfürtök bogyói apró szeműek; közepes mennyiségű cukrot és kevés savat tartalmaznak. Kiemelkedő aromaintenzitása és koncentrációja miatt magas presztízsű bor készíthető belőle. Száraz és édes változatai egyaránt kedveltek. Jellegzetes illatát narancsvirághoz, fűszerekhez, bodzához hasonlítják; édes változatához a barackot társítják.
Sauvignon Blanc
Francia eredetű nemes szőlőfajta. Általában reduktív technológiával készülnek borai, bár helyenként találkozhatunk hordós érlelésű, újabban barrique típusokkal is. A világfajták közül az egyetlen olyan szőlőfajta, amely aromatikus fehérbornak számít. A könnyedebb, vagy maximum közepes test mellett élénk savak jellemzik. Bora könnyen felismerhető; bodzára, fűre, csalánra, szénára emlékeztető aromákkal, finom savakkal rendelkezik.
Chardonnay
A Chardonnay a világ egyik legismertebb szőlőfajtája. Ez a méltán híres és divatos fajta nemcsak a fogyasztók körében kedvelt, de a termelők is szívesen foglalkoznak vele jó alkalmazkodóképessége miatt. Bora gazdag és erőteljes. Illata zöldalmára, néha füstre emlékeztet. Ízjegyei: érett sárgadinnye, méz; érett bornál a vajasság. Rendkívül elegáns bor készíthető belőle, sokáig érlelhető.
Tramini
Illatos, zamatos szőlőfajta. Mustja kellemes ízű, alacsony savtartalommal és jó évjáratokban igen magas cukormennyiséggel. Illatában meghatározóak a jellegzetes rózsás és licsis jegyek. Bora aranysárga színű, fűszeres zamatú és illatos; harmonikus, finom savakkal és magas extrakttal. Szárazon vagy félszárazon szebb, mint édesen. Gyors, reduktív feldolgozással egy korai érésű, magas cukortartalmú, a gyümölcshöz hasonlóan illatos, zamatos, testes bor készíthető belőle.
Zenit
A XX. század magyar fehérbor szőlő nemesítésének egyik kiemelkedő eredménye. Számos előnyös tulajdonságának köszönhetően kedvelt fajta. Korán érik; szeptember első felében megbízhatóan magas mustfokkal szüretelhető. Bora az évjáratok többségében illat- és zamatgazdag, savai lágyak, finomak, harmonikusak. Kiválóan illeszkedik a magyar ízlés-világhoz.
Merlot
A Merlot francia származású világfajta. Bora mélyvörös, telt, sajátos zamat- és íz-gazdagságú, bársonyosan savas, gyorsan fejlődő. Jellege termőterület és éghajlat szerint igen változatos; az egyszerű, lekváros ízvilágú boroktól a különlegesen érlelt sűrű vörösborokig minden kategóriájú italt készítenek belőle. Hosszan eltartható, olykor 10-15 év múltán is kiváló minőségű bor marad. Gyakran házasítják a Cabernet fajtákkal.
Cabernet Franc
Világfajta. Bora kiváló, fajtajelleges, sokrétegű. Mélyvörös színű, jelentős extrakt és élénk csersavtartalommal. Illatában a piros bogyós gyümölcsök – főként a málna, cseresznye, szilva és eper – jelennek meg, borsos fűszeresség és hosszú utóíz jellemzi. A tölgyfahordós érlelés különleges ízekkel gazdagítja: vanília, kókusz, dohány valamint kellemes füstös aroma jelenik meg; az érő bor savai finomodnak.
Cabernet Sauvignon
A világ egyik legismertebb és legnagyobb területen termesztett kékszőlő fajtája. Ismertségét a klasszikus bordeaux-i házasítások népszerűségének köszönheti, amelyekben a Cabernet Sauvignon mellett nagyrészt a Cabernet Franc és a Merlot szőlőfajták borai vannak jelen. Népszerűsége részben a termesztés egyszerűségének, részben pedig a belőle készült bor jó struktúrájának és jól felismerhető karakterének köszönhető. A bor hosszan érlelhető; karakterét a gyümölcsön túl az erjedés, az alkohol és a fa aromái határozzák meg.
