Képtár
Badacsonyi borút
Publikált: 14/09/2012
» Borutak
Badacsonytomaj - Badacsony a Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa
Badacsonytomaj 1997-ben ünnepelte dokumentumokban rögzített létezésének 1000. évfordulóját.
Badacsonytomaj és Badacsony közös történetéből- A Badacsony-hegynek a Balatonra néző lankái - köszönhetően a hely kedvező és vonzó természetföldrajzi adottságainak - már a történelem korai időszakában is szinte hívogatóan hatottak az egyes őskori és ókori törzsek, népek, kultúrák embercsoportjaira a harcsias keltákon át a rómaiaig.
A történeti, földrajzi és helytörténeti irodalom tanúsága szerint a Lád vagy talán a Vérbulcsú nemzetség harcosai és köznépi elemei jelentek meg a vidéken és ők lettek a Badacsony körüli első, tényleges honfoglalók valamikor a 900 és I.(Szent) László trónra lépése (1077) közötti évszázadokban.
A középkorban a Badacsony déli oldalán két falu alakult ki: a mai Badacsonytomaj őse, Tomaj és Lád, amely a mai Badacsonylábdihegy elődje volt.A Balaton nyugati medencéjének északi partján fekvő városunk a
Tanúhegyek
legnagyobbikának, a Badacsony hegynek védettségében mediterrán hangulatával, éghajlatával sok kiváló, híres embernek adott ihletet, olykor védelmet alkotásához, életéhez.
Badacsonyörs – Kisörs - Szőlőhegy rövid története
A hosszan elnyúló Örsi-hegy lejtőin elnyúló település egy XI-XII.századi oklevélben szerepel először. Szőlőörs neve viszonylag későn, csak az 1500 -as években bukkant fel, miután már a nemesek lakta Nagyörs (Boldogasszonyörs), Kisörssel együtt kivált a régi Örs területéből. Kisörs a jobbágyok, Boldogasszonyörs a nemesek lakta falu.
1548-ban Tomajjal és más falvakkal együtt az Örsi-hegy nyúlványait is felégették a törökök. A XVII. század folyamán Szőlőörs egyesült a szomszédos Kisörssel, amely szintén szőlőterület és az ősibb - és rangosabb - Kisörs maradt meg aztán az egyesült települések neveként. Ebből lett később a Kisöshegy, majd Kisörsszőlőhegy helynév, amelyen 1949-ig szerepelt. 1816-ban épült Páduai Szent Antalról elnevezett kápolnája.
Kisörshegy 1904-ben megkapta a hegyközség címet. 1905 és 1910 között kezdte el telepíteni a hegy déli oldalán dr. Folly Gyula orvos a róla elnevezett arborétumot, amely Örs egyik nevezetessége. 1909.július 9-én ért ide Budapest felöl az új vasútvonalon az első személyvonat. 1939-41-ben megépült a településen átvezető 71-es balatoni műút.
1949-ben a Badacsonytomajhoz tartozó Kisörsszőlőhegy nevét a belügyminiszter (523725/1949.I. (BM.számú rendelet)Badacsonyörsre változtatta.
Badacsonylábdihegy
A krónikák 1297-től említik Laad, Kapolnaklad, Laddy, Lábody hegy néven.Birtokosai a Lád vagy Vérbulcsú nemzetség, a Rátóti Gyulaffy család, a Csóri majd egyes részeit a királyi birtokadományként a Csoron család. Egy időben a karthauzi szerzeteseknek is volt birtokuk a területen, majd utolsó ura 1945-ig az Eszterházy család.
Lád nemesi falu, lakói taksát nem fizettek. Jobbágyok a török pusztítás után alig maradtak,
1545-től pusztának minősítik. 1594-ismét lakott a töröknek adózik.A XVIII. századtól az Esterházyak bormérést, mészárszéket és vámházat tartanak fenn a szőlőhegyen. Az újratelepült falu lakóinak fő megélhetési forrása a szőlő, ez erősíti a település hegyközség jellegét.Egy 1299-es oklevél említi, hogy a Lábdi templom Szent István első vértanú tiszteletére van emelve.A jelenlegi kápolnát 1847-50 között építette gr. Eszterházy Károly pápai földesúr a
szőlőbirtokosok ozzájárulásával.
Badacsonytördemic
Területe már a bronzkorban és római korban is lakott volt Első okleveles említése 1297-ből való, Terra Turdemiz néven. A középkorban egytelkes nemesek lakták, erre utalt korábbi neve, a Nemestördemic is. A török időszak alatt teljesen elpusztult 1574-től az összeírók szerint teljesen elpusztított és elhagyott helyként szerepel. Egészen 1696-ig meg sem említik a települést, ekkor 17 nemes portáját jegyzik fel.Csak 1750-es évektől kezdik írásos anyagok újra említeni. 1764-ben a nemestóti nemes Szabó család birtokolja. 1784-ben a II. József császár-féle térkép szerint a Cságoly malom már áll. 1836-ban gróf Eszterházy család uralja Tördemicet. Eredetileg Zala megyéhez tartozott.
Nemesi falu jellege 1848-ban szűnt meg. 1890-ben kezdődik meg a hatalmas méretű filoxera járvány, amely nagy pusztítást okoz 1891-ben és 1896-ban pusztító jégeső veri el a termést . Új virágkora az 1908-ban Budapest – Tapolca vasútvonal megépülésével kezdődik. A település igazi fejlődése az 1920-as években indul, ekkor alakul ki a mai főutca, a környékben elsőként bazalt kővel kirakva, megépül a nagyiskola, lecsapolják az Eger patak vizét.
1941-ben épült meg az első kultúrotthona. 1950-ben neve Nemestördemicről Badacsonytördemicre változott, a szomszédos Badacsonytomajhoz csatolják, ez az állapot egészen rendszerváltásig fennállt. A település a badacsonyi borvidék része. Lakói a szőlőtermesztés és bortermelés mellett főként idegenforgalomból élnek.
Ábrahámhegy
A Balaton északi partján, a Badacsony-hegytől keletre, Révfülöptől 5km-re található. Első írott feljegyzés 1082-ből származik, melyben a község Ábram néven szerepel. II. Endre királysága alatt királyi udvarnokok birtokolták, de kedvenc helye volt a rómaiaknak is, melyet számtalan régészeti lelet is igazol. Számos forrás található a településen.
Balatonrendes
A Balaton északi partján - Badacsony és Révfülöp között - helyezkedik el. A község a római kortól bizonyítottan lakott volt. A Tepécs-hegyi kőbánya felé vezető út jobb oldalán római kori villák maradványai találhatók. A honfoglalás után Balatonrendes a fejedelmi törzs szállás-birtoka volt. Balatonrendes első írásos említése 1328-ból való. Jelenleg a legkisebb vízparti település.
Balatonszepezd
A Balaton partján, a 437m magas Badacsonytól keletre található. A XIII. században királyi udvarnokok lakták, később helyi nemesek, a veszprémi püspökség, a somogyvári bencés apátság birtoka volt. A török támadások miatt sokat szenvedett lakosságot németekkel, telepesekkel egészítették ki a XVIII. század közepén. A Római Katolikus templom - a környék egyetlen fogadalmi temploma - a XIII. században épült román stílusban. Fehér tornya mutatta sokáig a régi halászoknak, ma pedig a vitorlázóknak a hazavezető utat. A XVIII. század végén késői barokk stílusban épült református és evangélikus templomok a falu központjában, egy kedves kis köztér szélén állnak egymással szemben.
Gyulakeszi
A 375 m magas Csobánc-hegy nyugati oldalán fekszik. A hegy tetején álló várat, mely az Észak-Dunántúli végvárrendszer tagja volt, 1255-ben említik először. Ellenállt a törökök ostromának és később 1707-ben a császári csapatoknak. A szatmári béke megkötése után azonban lerombolták. Gyulakeszi területe 1687. óta az Esterházy-család tulajdona volt. A vár romjait 1953-ban tárták fel.
Hegymagas
A község a Szent György-hegy nyugati lábánál fekvő, középkori település. Két templomát 1274-ben említik először, később a törökök feldúlták. A Lengyel család kápolnája, a Tarányi présház, valamint több présház a XVIII. századból való.
Káptalantóti
A Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A községet a páratlanul szép Tapolcai-medence szélén, a Szentgyörgy-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek koszorúzzák. Közelében, Kékkút községben, utóvulkáni működés eredményeként savanyúvizes forrás fakad. A káptalan előnév arra utal, hogy a faluban birtoka volt a győri káptalannak. A tóti utónév a szlovák, szlovén, horvát értelemben is használt tót népnévből származik.
Kisapáti
A Szent György-hegy keleti oldalában fekvő község. A bazalttörmelék-lejtőn kitűnő talajon teremnek a Szent György-hegy híres szőlői, borai: a rizling, az ezerjó és a szürkebarát.
A Kis- előtagot Monostorapátitól való megkülönböztetésül kapta, az Apáti jelző pedig a pannonhalmi apátság tulajdonára utal.
Kővágóörs
A Káli-medence legnagyobb, a római kortól lakott települése. Először 1351-ben említik. Egykor határában volt a törökök által elpusztított Kisörs - mely templomának maradványai még állnak - valamint Ecsér, ahol XII. századi templomromot tártak fel. XVIII-XIX. századi épületeinek köszönhetően a környék egyik legszebb faluja. Evangélikus temploma valószínűleg középkori eredetű.
Nemesgulács
A település nevét a tájat uraló 393 méter magas bazalthegytől, Gulácstól kapta, melyet cukorsüvegnek is neveznek. A Gulács szó az ómagyar Gula névből ered. A XV. században a törökök lerombolták a falut, újratelepítése a XVIII. században kezdődött meg, amikor 1715-ben telepeseket hívtak a faluba. A község új temploma 1725-ben épült fel a régi romos templom helyén. A klasszicista stílusú templom 1845-1850-ig épült.
Raposka
A Szent György hegy nyugati lábánál, a Tapolcai medencében fekvő kis település.
Révfülöp
Révfülöp a Balaton tó északi partján, a 274 méter magas Fülöp hegy lábánál található. Az évezredek óta lakott terület révátkelőjét már a XI. században, a nevét tihanyi bencés apátság Pilip nevű preadiumaként, azaz uradalmi majorjaként 1211-ben említik a források. A település XIX. századtól használt mai neve a Pilip, azaz Fülöp személynévből és a koraközép-kori révátkelőből ered. 1548 körül a törökök elpusztították a virágzó települést és környékét. A XVIII. sz. elejére a tihanyi apátság mellett új nagy és kisbirtokosok tűntek fel területén, s Révfülöp ismét benépesült.
Salföld
Salföld honfoglalás kori település a Káli-medencében, három kilométerre a Balatontól. A középkori pálos kolostor romjai az erdő közepén találhatók, az oklevelek először 1263-ban említik. A török időkben a település és a kolostor is elnéptelenedett. A hajdani templom falai jórészt még állnak. A község határában kezdődő 12 km hosszú Kőtenger - maradványaiban - ma is látható.
Szigliget
Szigliget a Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között található félszigeten fekszik, melyen és körülötte vulkanikus dombok sokasága foglal helyet. A Szigligeti várat 1262-ben építtette a Pannonhalmi Apátság, de a Rákóczi-szabadságharc bukása után lerombolták. A XIII. század első felében épült az avasi templom. A környékről bronzkori temetőt, kelta sírt, valamint római épületromokat tártak fel. A volt Esterházy kastély 15 hektáros parkja botanikai gyűjtemény.
Tapolca
A város a róla elnevezett medence közepén, ősi közlekedési utak csomópontjában, a síkságból kiemelkedő alacsony hátságon fekszik. Az új kőkor óta lakott hely. Először 1182-ben említik írásban, Topulza néven. Szláv eredetű nevét valószínűleg az itt fakadó meleg vizű forrásokról kapta. A város kórháza alatt levő Tavasbarlang klímája kiválóan alkalmas légzőszervi megbetegedések gyógyítására
A Badacsonyi borút állomásai:
1 Borbarátok Vendéglő
2 Borbély Családi Pincészet
3 Csanádi Pincészet Szőlészeti és Borászati Bt.
4 Domaine Edegger Borászat
5 Első Magyar Borház – Szeremley Birtok Kft.
6 Fischer Borház
7 Fodorvin Családi Pincészet
8 GREGORIAN Pince
9 Horváth Pince
10 Hotel Neptun
11 Imre Borpince
12 Istvándi Családi Pince - Hegymög Borozó
13 Kál-Vin Pincészet
14 Kéknyelű Borozó
15 Kuti Pincészet
16 Laposa Birtok
17 Léránt Pince –Szépkilátó Borozó
18 midiTOURIST Idegenforgalmi Kft.
19 Muskátli Vendéglő és Cukrászda
20 Németh Pince
21 Nyári Pince
22 Pálffy Szőlőbirtok és Pincészet
23 PE AC Szőlészeti Borászati Kutatóintézet, Badacsony
24 Rizling Fogadó
25 Sabar-dűlő Borház Kft.
26 Sipos Borház és Vendégház
27 Szászi Pince
28 Szatmári Családi Pincészet
29 Szent Antal Pince
30 Szent György Pince
31 Szent István Étterem és Borház
32 Szigliget Borház -Vinothek
33 Thomay Pincészet
34 Váli Bor
35 Varga Pincészet Kft.
36 Villa Tolnay Borház
